Sziasztok!
Nincs mentségünk, tényleg. De megírjuk, befejezzük a történetet. Reméljük valaki még olvassa! A következő fejezetek megvannak. Szóval jó olvasást hozzá! :)
19. fejezet
*Valerie*
„Április
30.”
„Úgy éreztem, hogy
meghalok abban a pillanatban, amikor láttam, hogy megcsókolja őt az a tahó. Hiszen
neki adtam a szívemet, s magával is vitte. Nadine után még egy lány törte
össze.” –Justin Bieber
Bementem a vendégszobába
és elkezdtem összepakolni a cuccaimat. Remegtem az idegtől, legszívesebben
sírni támadt volna kedvem. A tudat az, hogy Justinnak csak ennyit jelentettem
égetett és mart. El se hittem, hogy ilyen egyszerűen Mel karjaiba kereste a
megnyugvást. A kezembe fogtam Nadine könyvét és elgondolkozva néztem. Kevés idő
alatt annyi minden változott meg, megint felfordult az életem. Visszatettem az
éjjeli szekrényre a könyvet. Elővettem a telefonomat és küldtem egy üzenetet
Brandonnak, hogy jöjjön értem. Vele akartam tölteni a napom többi részét.
Elfelejtve minden mást. Főleg Justin csókjait, mosolyát és minden kedves
emlékemet akartam kitörölni az emlékezetemből.
Az utolsó
ruhadarabot hajtottam össze amikor Mel besétált a szobámba és könyörtelenül rám
nézett.
- Én figyelmeztettelek, hogy a
megbántod velem lesz gondot. Én nem tudtam eddig a titkodról, bár ha jobban
bele gondolok, azt hiszem Justin sajnált téged, mert kölyköd lesz – nézett rám
gonoszan. El sem hittem, hogy ezt a lányt a barátomnak tartottam. Ijesztőnek
tartottam és legszívesebben elrohantam volna – Miután elmész innen mindenkinek
jobb lesz. Justinnak és nekem is. Bár téged egy kicsit sajnállak, hiszen mihez
fogsz most kezdeni? Egyedül maradtál kicsi, drága, naiv Valerie.
- Te vagy a naiv – néztem kihívóan a
szemeibe. – Azt hiszed Justin többet akar majd tőled? Eddig se akart téged,
szerinted majd pont ez után fog téged választani? Hagyj, mondjak el neked
valamit. Én elmegyek, nem fogom többet felkeresni Justint, de nem azért, mert ő
akarja ezt vagy, mert neked jobb így. Hanem azért megyek el, mert a gyerekem
apja mellett akarok lenni. Egy családot akarok, hírességek nélkül akarom élni
az életemet.
- Mit mondtál nekem? – kérdezte vész
jóslóan, felemelte a karját, hogy megüssön, de egy kéz megakadályozta ebben.
Felnéztem Justinra aki csendbe nézett rám, egy pillanatra elakadt a lélegzetem.
Annyira, szánalomra méltó volt. A fájdalom a szemeiben, nekem is fájdalmat
okozott.
- Itt van a csávód – vetette oda nekem
és amilyen gyorsan jött olyan gyorsan ment. Minden szó nélkül léptem ki a
szobából, utána a két bőröndöt magam után húzva hagytam el Justin Bieber
otthonát. Brandon mosolyogva lépett ki az autóból és vette el tőlem a
csomagokat. Berakta őket a csomagtartóba és óvatosan megsimogatta a fejemet.
Éreztem egy égető tekintetet magamon. Hátra fordultam és megpillantottam az
ablakban álló Justint. Felidegesített, olyan birtoklónak tűnt, mintha senki se
szerethetne engem rajta kívül.
- Csókolj meg – mondtam Brandonnak, aki
először meglepődött aztán elvigyorodott. Teljesítette a kérésemet és egy
hosszú, szenvedélyes csók részese lehettem.
Brandon
először elvitt a nagymamájához ahol ki tudtam pakolni utána közölte, hogy
elmegyünk az első randinkra. Izgultam és ideges is voltam egyben, de egyáltalán
nem vártam lelkesen. Talán egy kissé képmutatónak tűnhettem, de én tényleg egy
család akartam lenni vele. De nem tudtam kiverni fejemből a bánatos barna
szemeket. Szorongtam az érzéseimtől.
- Ez hülyén fog hangzani, de ez lesz
életem első randija – vallotta be Brand, én pedig elmosolyodtam. Ilyenkor
annyira más embernek tűnt, talán kissé ártatlannak is.
- Nekem is, szóval ne félj. Ezen a
terepen mindketten tapasztalatlanok vagyunk – mondtam, miközben ránéztem. Szexi
volt vezetés közben, nekem pedig melegem lett. Biztosan a hormonok miatt vagyok
ilyen. Megállt a piroson és egyik kezével megfogta az enyémet. Filmekbe
rengetegszer lehetett azt látni, hogy a szerelmes párok még az autóban se
engedik el egymás kezét. Tényleg furán éreztem magam. Jól esett érintése és a
törődése, de nem tudta felejtetni velem az elmúlt pár hónapot ahol helyette
Justin volt velem. Utáltam, hogy nem tudom kiverni a fejemből.
A
tengerparton sétáltunk egymás mellett, kínos volt a hangulat. Egyikünk se tudta
mi tévő legyen, hogy mi lenne a helyes. Brandon hirtelen megfogta a kezemet és
úgy mentünk tovább. Arcárról letörhetetlen volt a mosoly, én pedig éreztem,
hogy vörösödöm.
- Eszünk egy fagyit? – kérdeztem és
szememmel egy bódét kezdtem keresni.
- Persze, gyere – húzott maga után és a
kínálatot kezdte nézni. – Mit kérsz?
- Egy gombóc málnát és egy csokit –
soroltam és közben megakadtam egy ízesítésen. Tudtam, hogy kinek a kedvenc
fagyija a rágógumis. – Egy rágógumi ízesítésűt is kérek.
- Én egy citrom, eper, vaníliát kérek –
sorolta a rendelését. Miután megkaptuk a hideg finomságot leültünk egy közeli
padra, ami pont a tengerre nézett. Romantikus volt, én pedig boldog voltam
vele, de akkor is arra tudtam gondolni, hogy Justin lefeküdt Mellel. – Remélem
lányunk lesz.
- Tessék? Miért? – kérdeztem halkan ő
pedig elmosolyodott.
- Legyen olyan szép, ártatlan, kedves,
mint te. Örökölje a mosolyát tőled és ne legyen olyan féreg mint én – mondta
halkan és óvatosan átkarolta a vállamat.
- Nem vagy rossz ember Brandon. Na, jó
csak egy kicsit. De majd én megjavítalak – nevettem halkan, nem akartam komoly
témákról beszélgetni, mert csak félig voltam ott lélekben.
Egy pillanatra
elgondolkoztam azon, hogy mennyivel lenne más a gyerekem élete ha Justinnal
nevelném fel, amikor valami hideget éreztem meg az arcomon. Meglepődve néztem
rá Brandonra, aki egyszerűen rám kent egy kis fagyit. Felnevettem és
belemártottam az ujjamat a barna csokiba és egy szívet rajzoltam Brand arcára.
De ő még egy adat fagyit juttatott az arcomra. Ezt addig folytattuk, amíg nem
lettünk tiszta ragacsosak.
- Itt még tiszta vagy – jegyezte meg és
az ajkaimra kent a fagyijából. Hitetlenkedve néztem rá, már éppen le akartam
nyalni ajkaimról, amikor oda hajolt hozzám és egy rövid, de annál édesebb
csókot lehelt ajkaimra.
Ez a rèsz waahhh..
VálaszTörlésImádom a blogotokat!!:)
Egyszerűen szavak sincsenek rá milyen csodálatosan irtok! Imádom:)))
Reméljük a következőért is oda leszel, ha ennek vége, s máshoz is eljuttatod :)
Törlés